Hajdu HB300

A Hajdu HB300 hőszivattyús forróvíztároló a tartályban lévő víz felmelegítéséhez szükséges energia 70%-át a levegőben korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló energiából nyeri. Ezzel a környezetbarát technológiával a Hajdu HB300 tárolóban lévő vizet max.60°C-ra melegíthetjük fel úgy, hogy 1kWh villamos-energia felhasználásával 3,7kWh hő-energiát állítunk elő. Az energiatakarékos és környezetbarát melegvíz készítéssel párhuzamosan a hőszivattyús forróvíztárolóhoz csatlakoztatott légtechnika lehetővé teszi egy lakás szellőztetését, páramentesítését, vagy akár a klimatizálását is. Fűtési időszakban célszerű az 500m3/óra tömegáramú hideg levegőt kivezetni az épületből.

Termék részletes ismertetése:

• Beltéri levegő hőszivattyús forróvíztároló
• "A" energiaosztály
• Speciális tűzzománc tartálybevonat
• Kiváló freonmentes PUR hőszigetelés
• Aktív anódos korrózióvédelem
• Vízmelegítés, szellőztetés, légkondicionálás, páramentesítés egy készülékkel
• Max. vízhőmérséklet: 60 °C
• Névleges teljesítmény: 1,8 kW
• Csapolási profil: L
• 2 év teljeskörű + 5 év tartálygarancia

A megrendelés és a tényleges szállítás közötti gyártó által meghatározott áremelést sajnos nem tudjuk átvállalni még előleggel kifizetett termékek esetében sem! Amennyiben a termék árában lényeges változás történik, érkezéskor szállítás előtt felajánljuk a módosított árat, melyet lehetőség van elfogadni, vagy elállni a rendeléstől

(A termék mérete miatt a szállítási költség: 25 000 Ft)

• Hőszivattyúk

  "Mikor a gázt összenyomjuk annak hőmérséklete emelkedik. Ez a fizikai törvény adja a hőszivattyú működésének alapelvét."

  A hőszivattyú működése leegyszerűsítve, hogy egyik helytől hőt von el és azt egy másik helynek adja át. Ebből következik, hogy pl.: a hűtőszekrény is hőszivattyú: a belsejéből hőt von el és azt a külső térnek adja át. A kompresszoros hűtést a múlt század elején találták fel, és az 1960-as években kezdték el fűtésre használni.A fűtési hőszivattyúknál valamilyen külső, a fűtendő tér hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletű helyről (például: talaj, víz vagy levegő) von el hőenergiát és azt a fűtendő térnek (például lakás) adja át.

  A hőszivattyúzás egy zárt körfolyamat melyben a munkaközeg halmazállapota folyamatosan változik (gáz és folyékony halmaz között). Előnye, hogy a folyamathoz szükséges külső energia negyede-ötöde, mint a leadott hőenergia.

• Levegő-víz hőszivattyú rendszerek

  A levegő-víz hőszivattyúk technológiája az elmúlt években rohamosan fejlődött és mára a gyártók készreszerelt és teljes hőigényt kielégítő rendszereket kínálnak lakások és családi házak ellátására. Hátrányuk, hogy a kompresszor által megtermelt hő mennyisége nagymértékben függ a külső levegő hőmérsékletétől. Inverterrel vezérelt kompresszorok beépítésével elérhető, hogy a berendezés mindig alkalmazkodjon a külső hőmérséklethez és a szükséges hőigényekhez. A mai kor modern kompakt levegő-víz hőszivattyúja egy kültéri és egy beltéri berendezésből épül fel, ahol a kültéri egység tartalmazza a hőelvonó hőcserélőt egy ventilátorral, valamint a kompresszort. A kül és beltéri egységet hűtőköri vezetékpár köti össze és a beltéri egység tartalmazza a hőátadó egységet a fűtési rendszer felé, a használati melegvíz termelő egységet, valamint a rendszer teljes elektronikus vezérlését.

  Előnyük, hogy nem szükséges semmilyen hőközvetítő rendszer, azaz talajszonda, vízkút, vagy egyéb hőforrás. Itt a hőforrás maga a levegő.Ez az a technológia, ami gyors fejlődésével, hatékony működésével és könnyű telepítésével a megújuló energiaforrások között a leggyorsabban terjed Európa szerte.

  • Monoblokkos levegő-víz hőszivattyú

  A levegő-víz hőszivattyú lehet monoblokkos rendszerű, ahol a teljes rendszer egy berendezésbe kerül. Ez egy olyan egység, mely a külső levegőből kinyert hőt közvetlenül a keringtetett víznek adja át. Ilyen berendezés 5 kW-os mérettől egészen 1000 kW teljesítményig létezik, így akár ipari alkalmazásokhoz is nagyon előnyösen kapcsolható. A monoblokkos levegő-víz hőszivattyúknál a legfontosabb megoldandó kérdés a fagyveszély. Amennyiben tiszta vizet keringtetünk a rendszerben, a tervezésnél külön figyelmet kell fordítani a fagyveszély elkerülésére, mert a fagyás a berendezés teljes hőközvetítő rendszerét károsítja/tönkre teszi.

  • Split (különválasztott) levegő-víz hőszivattyú

  Ezt a rendszert kimondottan lakossági és közületi felhasználásra fejlesztették ki. A rendszer lényege, hogy a vízkör és az ahhoz tartozó berendezések átkerültek a beltérbe felszerelt beltéri egységbe. Így a fagyveszély teljesen elhárult. Néhány gyártó a rendszert működtető kompresszort inverterrel szereli fel, így a berendezés működése tökéletesen alkalmazkodik a külső hőmérséklethez és a belső igényekhez. Ezek a rendszerek kiemelkedő hatásfokkal látják el fűtési és hűtési feladatukat. A működés teljesen automatikus és a beépített elektromos fűtőbetét 100%-os tartalékfűtést biztosít bármilyen hiba esetére.

  • Használati melegvíz (HMV) hőszivattyú

  A hőszivattyú technológia lényege, hogy nem energiahordozókból (azok elégetése által) állítunk elő hőt, hanem átszállítjuk valahonnan valahová.

  A szivattyúzott hő előnyösen alkalmazható használati meleg víz fűtésére is. A piacon kapható háztartási hőszivattyúk képesek használati meleg vizet is előállítani, azonbanfontos tudni, hogy a fűtési levegő-víz hőszivattyúk a téli (hideg) időszakban lassan tudják előállítani a HMV megfelelő hőmérsékletét, ráadásul a HMV termelés időtartamában a hőszivattyú nem tud fűteni.

  A használati melegvíz hőszivattyúk jellemzője, hogy ezek a berendezések csak a HMV melegítésével foglalkoznak, így biztosított a folyamatos rendelkezésre állás, illetve a technológia is a HMV fűtésére lett optimalizálva. Ezért elmondható, hogy a HMV előállítás optimális módja a direkt HMV hőszivattyú alkalmazása. A tartályos HMV hőszivattyúk (levegő-víz) átlagos éves COP értéke 3,7, azaz a rendszer az elhasznált hő 27%-át fogyasztja el elektromos áram formájában. Egy ilyen berendezés kombinálható napkollektoros rendszerrel is, így az év naposabb felében a napenergia is hozzásegít a takarékos HMV készítéshez.

  bezár
• Geotermikus hőszivattyú rendszerek

  A geotermikus hőszivattyú "kettő az egyben" funkciót lát el: hőelvonás révén hűt, valamint az elvont hő leadásával fűt, ezáltal biztosítja a hűtéshez szükséges (hűtőszekrény, klímaberendezés) energiát, valamint a melegvíz előállításához és a téli időszakban a fűtéshez szükséges energiát is - mindezt a környezet károsítása és külön segédberendezés (pl. központi kazán) nélkül!

  A geotermikus hőszivattyúzás takarékossága abban mutatkozik meg leginkább, hogy helyes méretezés esetén, a télen kinyert hőt nyáron visszaszivattyúzza a földkéregbe. Így éves viszonylatban csak puffernek használja a földet és nem történhet még lokális kihűlés sem. A mai modern családi házakhoz készülő geotermikus rendszer egy nagyméretű hűtőszekrényhez hasonlít és tartalmazza a teljes fűtési rendszert, a használati melegvíz készítő egységet, valamint a hűtőmodult is, ami lehet passzív vagy aktív hűtőmodul. A berendezés felügyeletét egy integrált elektronikus vezérlés látja el.

  • Fűtés geotermikus hőszivattyú rendszerrel

  Miként azt az elméleti alapok is mutatják, a geotermikus hőszivattyúzás - főleg a takarékos geotermikus hőszivattyúzás - legalapvetőbb és legfontosabb kérdése a hőforrás, vagyis a hőszivattyú primer oldala. A geotermikus hőszivattyú szekunder oldala pedig maga a közeg, amit fűtünk általa. Ez lehet fűtővíz (pl. központi fűtési rendszernél), de lehet közvetlenül használati melegvíz, vagy egyéb közvetítő közegek.

  • Hűtés geotermikus hőszivattyú rendszerrel

  A geotermikus hőszivattyúknál két lehetséges megoldás kínálkozik a hűtésre. A legtakarékosabb megoldás a passzív hűtés, amikor a föld hőmérsékletével hűtjük az épületet. Ezzel a technológiával nem lehet intenzív hűtő és szárító hatást elérni, de lakóterek hűtésére kiválóan alkalmas és használata gyakorlatilag ingyenes. A másik lehetőség az aktív hűtés, ahol a hőszivattyú belső rendszerével a körfolyamat megfordításával kompresszoros hűtést végzünk. Ez a megoldás akkor ajánlatos, ha az épületben intenzívebb hűtési vagy szárítási igény merül fel, amit passzív módszerrel nem tudunk kielégíteni.

  • Talajhőszivattyú

  A föld, vagyis a lábunk alatt a talaj 60-80 cm-nél mélyebben sohasem fagy meg, és nagyobb mélységben még melegebb is. Kijelenthetjük, hogy Magyarország területén szinte mindenhol tudunk +5 Celsius és +8 Celsius fok közötti keveréket felhozni szondás rendszerrel (fagyálló víz keringtetésével), amely remek megoldás a hőszivattyú táplálására. Ilyen esetben - a levegős rendszer alkalmazásától eltérően - a házunk fűtésével párhuzamosan a földet hűtjük, és a rendszer független a külső hőmérséklettől.

  • Folyadékhőszivattyú

  A kútvizek a leghatékonyabb hőforrások, mivel legalacsonyabb hőmérsékletük többnyire +8 Celsius fok körül mozog, ami a hőszivattyúba vezetve kiváló hatásfokkal fűt. Fontosnak tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy a kútból történő hőszivattyúzásnál a megfelelő vízhozam elengedhetetlen a működéshez, valamint a víz visszatáplálása csak egy másik kútba történhet.

  bezár
• Hővisszanyerés

  Nyáron, amikor a lakást nem fűteni, hanem hűteni kell, hőfelesleg keletkezik (mint a hűtőszekrény hátulján), ebben az esetben nem a szabadba enged ki a rendszer, hanem a használati meleg vizet melegíti fel vele, majd ha a meleg víz már elérte a kívánt hőfokot csak az utána keletkező hőfelesleget engedi ki a szabadba a rendszer. Tehát a zárt térből (lakásból) elvont hőt hasznosítja (nyeri vissza) a használati melegvíz előállítására.

  bezár
• COP - Jóságfok

  A hőszivattyúk  jóságfoka (COP) a hasznos kinyert hőenergia, osztva a  bevitt mechanikai, elektromos és egyéb energiák összegével.Ezt az arányszámot leginkább az egyes típusok összehasonlításhoz használják mind  a vásárlók, mind a gyártók és forgalmazók. Nem szabad elfelejteni, hogy a jóságfokot mindig bizonyos paraméterekhez kötik a gyártók.

  bezár